George Orwell: 1984 – avagy hogyan manipuláld az embereket

Történetünk egy olyasfajta alternatív világban játszódik, mely 3 nagyhatalomra oszlik fel: Óceánia, Eurázsia és Keletázsia. E 3 hatalom sosem fér meg egymás mellett. Mindig van háború.

Hősünk, Winston egy óceániai polgár, aki Londonban él. Munkája elég repetitív: ”Hibás” újságokat kell kijavítania. Winston
(mondhatni) békésen tengeti mindennapjait, mígnem egy elég veszélyes elhatározásra szánja el magát: Naplót kezd el vezetni.
Ez a tevékenység egy olyasfajta világban, melyben az egyéni gondolkodás nem túl nagy erény, és hogy jobb belátásra lelj, a titkosrendőrség szívesen segít, igencsak merész. Ugyanakkor főszereplőnk késztetést érez arra, hogy írjon, visszaemlékezzen, gondolkodjon, később pedig ellenálljon.

Az országot irányító Angszoc párt jelmondata a következő:
A HÁBORÚ: BÉKE
A SZABADSÁG: SZOLGASÁG
A TUDATLANSÁG: ERŐ

Képtalálat a következőre: „george orwell 1984”Ez az önmagának teljesen ellentmondó szöveg a duplagondol elvére támaszkodik. Arra, hogy a hazugság is lehet igazság, és az igazság is lehet hazugság, ha úgy akarjuk. Tehát, ha elhitetjük magunkkal, hogy tudunk lebegni, lebegünk. Vagy valami ilyesmi… A párt kultusz személye a Nagy Testvér, a bölcs vezér, míg a kontraszt az ellenállás vezetője, Goldstein.
Orwell egy olyasfajta jövőképet mutat nekünk, melyben az emberek a félelmeik és gyűlöletük által vannak vezérelve. Művében remekül leírja, hogyan lehet tömegek millióit irányítani. Affajta ”Hogyan manipuláld az embereket” könyvnek is vehetjük. A könyv végig kíséri Winston okfejtéseit, hogy milyen lehetett az élet az Angszoc előtt, és milyen lehetne azután. A mű végén pedig egy olyan oldalakon átívelő eszmecsere folyik, mely engem teljesen letaglózott.
Az 1984-et olyanoknak ajánlom, akik el tudnak merülni a társadalomkritikákban, és nem várnak el feltétlenül egy egyértelmű happy endet.

Írta: Balogh Szabolcs